10.-Happy End változat .

--->(ha sokszor megnézed egymás után ..nagyon vicces)

Reggel arra ébredtem ,hogy nem találom Tony-t semerre ...

Elindultam megkeresni első utam a fürdő szóba volt ,de semmi még a hűtőbe is benéztem a biztonság kedvéért de ott sem volt ...azért vettem ki magamnak pár joghurtot ,mert megéheztem.

Elővettem egy kanalat és leültem az asztalhoz majd elkezdtem enni ...de valahogy a második kanál után már nem kívántam .

Felálltam és elindultam a konyhapult felé elmosni a kanalamat hirtelen hányingerem lett ...

Én erre nem voltam még felkészülve ...nekem ez még sok .

Vissza battyogtam az asztalhoz és leültem ...

-Nem bírom .-nyögtem ki  magamnak ..nem akartam ,hogy bárki más hallja mennyire gyenge vagyok ..bár ki hallotta volna ?...Tony nincs itt .

Hol van Tony ?.

Miért nem szólt és hova mehetett ?

-Bocs ,hogy nem szóltam ,de olyan édesen aludtál -mosolyodott el és tette le az asztalra a bevásárló táskát .

De mosolya most valahogy  más volt ..mintha nem mondana el valamit .

-Valamit titkolsz előlem ..!-jelentettem ki és felpattantam a székből .

-Nyugodj meg .-simította meg az arcomat.

-Te csak ne nyugtass engem .! -ütöttem el kezét arcomtól ..

-Csak a terhesség miatt vagy ilyen .-vette elő az almát a szatyorból .

-Milyen lánnyal voltál?.-húztam fel a szemöldököm ...már alig bírtam ki ,hogy ne nevessem el magam .Nehéz volt eljátszani ,hogy nem bízom meg abban az emberben akire az életemet is rábíznám ...

-Te meg miket beszélsz ?.-fordult felém .-Lázas vagy szívem ?-tette kezét homlokomra .

-Nem csak szerelmes .-csókoltam meg mosolyogva .

Pocakomra tette kezeit és simogatni kezdte ...

-Nem tudom mi lenne velem nélküled .-nézett komoly tekintettel szemembe .

-Részegen feküdnél egy árok parton .-mondtam gúnyosan.

-Pontosan .-nevette el magát .

-De itt vagyok neked és mindig itt leszek ...-mondtam halkan . 

-Örökké ?-kérdezte csillogó szemekkel ...

Annyira irtózom ettől az örökké szótól ..hiszen nincs olyan ,hogy örökké nem igaz ?

-Örökké .!-jelentettem ki határozottan ...de van mellette még az örökké is létezik és nem zagyvaság amit a szerelmesek mondogatnak egymásnak ,hanem ígéret amit betartok .

-Akkor ...-kezdett bele majd letérdelt elém és kivett a zsebéből egy kis kék dobozkát majd felnézett rám .Olyan zavartnak tűnt ..de én nem voltam az tudtam a választ ami az ...

-IGEN.-jelentettem ki hangosan még mielőtt megkérdezte volna a szokásos filmbe illő szöveget .

-Most elvetted a romantikáját .-forgatta meg a szemit boldogan és felhúzta az ujjamra a gyűrűt .

-Tudod mennyit készültem ?...szöveget is írtam .-duzzogott ...

-Naa had halljuk azt a szöveget Romeo ...-mosolyodtam el .Majd elővett egy cetlit a zsebéből és olvasni kezdte ...

-Minden egyes nap amikor mosolyodra ébredek új értelmet kap minden ..Fiatalnak érzem magam melletted ,mert az is vagyok ha a közelemben lehetek .Amikor megláttalak a reptéren mikőzben a szalaglón futkostál ,olyan boldogság töltött el mint még soha ,nagyon rég mosolyogtam ,de akkor valahogy nem bírtam abbahagyni .

Megígérem ,hogy boldog leszel mellettem és bármi lesz is  én harcolni fogok érted .

Te teszel engem erőssé...

Te teszel engem élővé ...

Hát miért ne lennél az enyém örökké és miért nem tartoznál hozzám ?..ha egyszer nekem teremtettek.

-Amikor befejezte letöröltem a könnyeimet és a nyakába ugorva ezerszer mondtam "igen"-t és ez az igen akkor valami hihetetlen nagy szó volt de én mégis egész nap mondogatni tudtam volna .

-Én azért létezem ,hogy szeresselek .-mosolyodtam el .

-Én pedig azért ,hogy viszont szeressek .-mosolyodott el ő is majd megcsókolt .....

10.rész

*********35 év múlva *********


Néha történnek rossz dolgok jó emberekkel ...
De mit is jelentenek ezek a rossz dolgok ?
mindenkinek mást ,mert minden ember más .Vannak dolgok amiket akkor sem érthetünk meg ha áttétük őket ...és vannak amiket bárcsak sose élnén át.
Amikor kórházba került én biztos voltam benne ,hogy haza fog jönni,de ő megmondta ,hogy nem ...
és igaza lett .!
Fel sem fogtam ő nem mehetett el ,nem hagyhatott itt minket ...
Túl korán vették el tőlem nekem még szűkségem lett volna rá egy örökké valóságon át.
Sosem voltam képes megérteni ,hogy az embereknek miért kell elmenniük és istenben sem hittem soha .
De amikor Tony elment tudtam ,hogy itt van elhittem ,hogy van túlvilág és van valami ahol most ő van ..nem tűnhetett el csak ugy .
Sosem szerettem még senkit ennyire és azóta sem ...
-Nagyi Én is leszek majd egyszer ennyire szerelmes ?.-kérdezte az unokám.
-Persze kincsem -simítottam meg fiatal arcocskáját .
-Ennyire szerelmes soha sem lesz senki .-mondta a fiam Theo
A lányom Molly csak magához ölelt ,mert tudta ,hogy darabokban vagyok...még mindig .
-Szeretem amikor ezt elmeséled nekünk .-monda az unokám Kevin
-Mindannyian szeretjük amikor elmeséled .-mosolyodott el Marie .
Én csak lehajtottam a fejem és sírtam .....
Akárhányszor elmesélem ezt a történetet egy kicsike darabka elmegy belőlem egy kicsi darab a szívemből eltűnik ...és minden összetörik .
-Elmeséled az esküvőtöket is ?.-kérdezte Theo mire én csak letöröltem a könnyeimet és neki álltam a történetnek .
-Az volt életem második legszebb napja az első az amikor vissza kaptam Tonyt .
Aznap Tony nem ígérte meg ,hogy örökké csak engem fog szeretni de azt igen ,hogy örökké engem fog szeretni .Tudta ,hogy úgysem hinném el neki azt a "csak" szócskát .
Amikor kimondtuk az igen ,már tudtam ,hogy mindenféle értelemben hozzá tartozok ...
Míg isten el nem választ ...-hajtottam le a fejem és a könnyei patakokban folytak...Sóhajtottam egyet felálltam a feketére festett padról  és megfogtam a vörös színben pompázó  rozsát ,letettem a sírra ami alatt életem értelme volt élet nélkül .
-Ő mindig itt lesz velünk .-jött oda mellém Molly és letett ő is egy rozsát .
-Ha elhiszed ,hogy itt van akkor itt is lesz ..-tette le a roszát a keresztlányom Anasztázia is majd mind odagyűltek a sír köré .
-És őrültetek amikor én születtem ?.-kérdezte Molly ..tudta ,hogy nem várt kisbaba volt és ezért mindig feleslegesnek érezte magát .
-Persze mindennél jobban .-mosolyodtam el majd a mosolyom hirtelen eltűnt és a levegő valahogy egyre kevesebbnek tűnt a szívemet mintha egy kar szorította volna össze .
Hangosan felkiáltottam és ez volt az utolsó hang ami elhagyta a számat ...
Tudjátok nem minden történet ér szép véget ..sőt egyik sem csak túl hamar érnek véget és nem mutatják a rosszat ..mert mindig van rossz .
https://www.youtube.com/watch?v=TN0u9oHXFzo

9.rész.

-Tony.!-boldogan üvöltözve rontottam be a házba .

Felfutottam a lépcsőn és egyből a szobájába siettem ...de amit ott láttam valahogy minden örömöt összetört bennem.

-Anyu ?.-húztam fel a szemöldökömet .

-Mit keres ő itt ?-fordultam Tony felé aki az ágyon ült anyuval szemben .

-Te mit keresel itt ?.!-állt fel anyu .

-Én hoztam őt ide ,Anna-jelent meg az ajtóban apu .Ekkor már Tony is fellát és elindult felém ,megakart ölelni ,de én ellöktem magamtól .

-Kérdeztem valamit Tony.-néztem szemeibe határozottan .

-Rólad volt szó .-hajtotta le fejét .

-Hogy van a kis kurvád ?.-fordult anyu apu felé .

-Marie nem olyan mint te ..!-jelentettem ki .

-Miért én milyen vagyok ,hadd halljam .?-nézett rám idegesen.

-Te pont olyan vagy mint akire sosem volt szükségem .Azt hittem szerelmes vagyok beléd ,de nem voltam az .Nem éreztem azt soha a közeledben amit most Angela mellet .Te nem ..Anna te nem tudsz szeretni .-válaszolt helyettem Tony.

Minden olyan volt mintha egy családi dráma közepébe csöppentem volna amiben én vagyok a főszereplő.

-Miért hoztad őt ide ?.-nézett apura dühösen anyu .Szemeivel szinte ölni tudott volna éreztem a kis gyűlölet szikrákat amik kirepültek belőlük .

-Mert Angela terhes .!-jelentette ki ezt olyan egyszerűen mintha azt mondaná " kék az ég " ..

-Mi ?.-húztam fel a szemöldököm.

-Mi ?.-kérdezte anyu is idegesen .

-Ez igaz ?.-fordult felém Tony csillogó szemekkel .

-Én nem ...-dadogtam nem bírtam kinyögni semmit .Képek villantak be arról mennyit eszek és ,hogy utána mind ki is jön belőlem a hangulat ingadozásomról nem is beszélve .

-Nem tudom .!-jelentettem ki majd lehajtottam a fejem és a cipőmet kezdtem el bámulni .

Nem bírtam azokba a sok mindent és mégis semmit mondó szemekbe nézni amik engem bámultak .

-Hát ez remek .-forgatta meg szemeit anyu .

-Tényleg az .-jött oda Tony és olyan erősen ölelt magához mint még soha .

Nem tudtam ,hogy örülnék-e ha terhes lennék ...

Féltem .

-Szeretlek Angela .-súgta vállamba .

-Én is szeretlek Tony.-mosolyodtam el .

-Jó..mindenki szeret mindenkit ,értjük .-forgatta meg anyu a szemit újra .

Minden olyan fura volt ott álltam anyu volt barátjának a karjai közt miközben apu is ott volt .

Szánalmasnak ,de mégis boldognak éreztem magam ,mert boldog is voltam .

*****1 órával később *******

-De én félek az orvosoktól .-ráztam meg a fejem .

-Be kell menned .-simította meg apu a hátam .

-Kibírod .-mondta anyu .

-Bármi legyen én itt leszek és szereti foglak .-puszilta meg a homlokomat Tony .

Remegő kezekkel fogtam meg a kilincset és nagy levegővétel  után lenyomtam .

Az egész vizsgálat ,nem fájt de a hasam görcsben volt és a csomó  is itt ott volt a torkomban .

Féltem attól ,hogy terhes vagyok de egyrészt akartam is .

15-20 percig lehettem bent de ez a pár perc óráknak tűnt .

Amikor kinyitottam az ajtót és a sok kíváncsi szempár rám szegeződött én már tudtam a választ .

-Terhes vagyok.!-nyögtem ki ,az a sok tekintet mind lefagyott Tony arcára pedig egy kis mosoly húzódott .

Megrémisztett a tudat ,hogy így majd nem fogok neki kelleni ,de ezt olyan gyorsan kivertem a fejemből ahogy eszembe jutott .Tony szeret engem ,bármi történik ő mindig velem marad .Örökké.

Mellette még az örökké is kevés és túl gyorsan eltelne ...

-Ez fantasztikus .-mondta anyu kicsit olyan volt mintha nem ezt szerette volna mondani .

Apu csak mosolygott ,hiszen neki lett igaza .

Tony pedig megcsókolt éreztem sós könnyeit  számban majd belemosolyodott a csókba ,így már tudtam ,hogy ezek boldogság könnyek ...

-Sosem gondoltam volna ,hogy ezt én fogom mondani nektek ....-kezdett bele anyu .

-De gratulálok .-mosolyodott el .

Erőltetett és hazug volt az a mosoly mint minden más amit ő tesz ,de nekem akkor ez a kis hazug mosoly is elég volt .

Hittem annak a mosolynak ,hogy soha többé nem áll majd közénk és nem akar elvenni attól aki nekem a világot jelent .

-Mi legyen a kicsi neve .?.-hozta fel apu .Tudtam ,hogy szeret az ilyesmin veszekedni ....Marie-vel is ezt csinálta ,de szerencsére megoldottuk azt a nagy katasztrófát .

-Majd ők megbeszélik otthon,nekünk ebbe nincs beleszólásunk . .-mosolyodott el anyu .

-De ha Lány lesz ajánlom az Anasztáziát vagy a Viktóriát .-súgta oda anyu .

-Az Anasztázia szép név .-mosolyodtam el .

-Nekem a Viktória jobban tetszik !-szólt közbe Tony . 

-Legyen Molly !-jelentette ki apu .

-És mi van ha fiu lesz ?.-szólt közbe az egyik idős hölgy ,akit nem is ismertünk .

Elnevettem magam és megfogtam Tonyi kezét .

-Akkor Theo vagy Adam -lesz mondtam a hölgynek .

-Nekem az Edwárd tetszik .-mondta apu .

-Harry.!-jelentette ki a hölgy .

-Kevin.-mondta anyu .

-Mennyünk haza .-nevette el magát Tony .

***este******

A tükörben nézegettem a hasam ,de tudtam ,hogy még nem fog rajt semmi sem látszani .

A tudat hogy van bennem, valaki ,megrémisztett olyan új volt ez az egész ..

-Köszönöm ,hogy vagy nekem .-ölelt át hátulról életem értelme és a hasamra tette kezeit .

-Szerintem fiu lesz .!-jelentette ki gyengéd hangon .

-Lány.-mosolyodtam el .

-Theo .-nézett a tükörbe .

-Molly.-fordultam felé és megcsókoltam újra és újra ugy mintha ez lenne az utolsó .

-Molly és Theo .!.-mondta halkan és megpuszilta a hasamat ....

8.rész.

A napok szépen lassan teltek az iskola napokhoz tudnám őket hasonlítani .
Tony nélkül olyan volt reggel az ébredés mintha egy rémálomba csöppennék minden egyes nap .
Amikor lementem a konyhába ő nem várt ott rám reggelivel és este sem bujt be hozzám nem adott jó éjt puszit és még csak nem is mosolygott rám kedvesen .
Ha soha többé nem láthatom abba én belehalok ..szó szerint.
Ahogy a penge kezemhez ért minden düh összegyűlt bennem egy kicsike pontba , arra a pontra összpontosítva vágtam meg a csuklom egymás után rengetegszer ,annyiszor amennyire szűkség volt minden fájdalmam elterelésére .
Minden kezdődött előröl.
Megint az a kislány voltam a fürdőszobában aki  mások butaságai miatt magát bántja.
Én nem akartam újra ez a lány lenni ,utáltam azt a lányt aki legbelül voltam oly'  gyenge és sebezhető .
De itt van bennem ha akarom ha nem és szépen lassan tönkretesz .
Apu megváltozott ,de szememben még mindig az az ember aki szemrebbenés nélkül ütött meg egy törékeny kislányt majd mosolyogva kért bocsánatot .
Nekem miért nem jár egy aprócska darab a boldogságból ?
Nem volt választásom  engem senki sem kérdezett meg ,hogy akarom élni az életemet .
De ha kérdezték volna akkor most nem itt lennék hanem Tonyi mellet .
Mit gondolnak az emberek kik ők ?
Kik ők ,hogy helyettem éljék az életemet ?
Mit keresek én itt a mosdó kagyló felett vérző csuklóval mint egy 14 éves tinilány ?
Valahogy hirtelen jobb kedvem lett ,csak ugy a semmiből jött egy aprócska boldogság ...
Lemostam a karom és az arcom majd kiakartam menni a fürdőből ,de hányingerem lett ...
Mi történik velem ??
Amikor már minden kijött belőlem újra megmostam az arcom és a tükörbe néztem ,de nem azt láttam aki vagyok .
A lánynak a tükörben nem csillogott a szeme a szerelemtől és a karikák a szeme alatt még jobban biztattak arra ,hogy ez nem én vagyok ..én nem vagyok ennyire gyenge .
Ez megint az a kislány akit tönkretettek ,de én már nem ez a  lány vagyok.
Az a lány meghalt  , felnőtt és erősebb lett mint valaha  ő már nincs többé.
-Elegem van ebből .!-hallottam meg Marie hangját ,lerohantam a lépcsőn és ő ott állt apuval szemben könnyes szemekkel .
-Mi történik ?.-érdeklődtem közéjük állva .Attól féltem ,hogy apu kedvessége csak látszat és ő még mindig ugyanaz az ember akinek én látom .
-Nem hagyja ,hogy a Lányunk neve Emili legyen .-mondta Marie durcásan .Elmosolyodtam és legszívesebben nevettem volna ...
-Fiunk lesz és a neve Robert ebben biztos vagyok.!-emelte fel a hangját apu mosolyogva ,szerintem ő is viccesnek találta ezt az egészet .
-Ha Fiú lesz akkor legyen Tom és ha lány akkor Zita .-mosolyodtam el újra .
-Zita ?.-húzta fel szemöldökét Marie .
-Tetszik .-mosolyodott el .
Amikor ezt a nagy családi vitát is túléltük , Marie-nek segítettem megteríteni ,de ez nem csak egy egyszerű tányér kipakolás volt ...
-Miért vagy mindig olyan szomorú ?.-kérdezte mikőzben az evőeszközöket helyeztük el .
-Szerelmes vagyok.!-jelentettem ki
-Hallgatlak ,meséld el .-ült le az asztalhoz  én is leültem és mesélni kezdtem ,bár nem voltam benne biztos ,hogy kibírom könnyek nélkül ..
-Anyu a sok üzleti út és tárgyalás miatt ,mindig idegen emberekhez küld .
Most Louisianaba küldött egy vele egykorú férfihez ,akiről én azt hittem ,hogy olyan mint ő .Egy beképzelt kő gazdag pasi aki majd leszarja ,hogy mi van velem .De Tony nem volt ilyen ,ő foglakozott velem én csak .....-akadt el a hangom ,a sok emlék miatt amik teljesen összezavartak és az a gyenge kislány belülről kapart hegyes körmeivel ,elő akart jönni és sírni ,de én nem hagytam neki .
-Én egyre jobban megszerettem.-meséltem tovább mosolyogva .
-Tony akár az apám is lehetne .22 éve szakított vele anyu ,mert terhes lett aputól ...
Anyu még mindig szereti őt és azt mondta nekem ,ha én nem lennék ő még mindig Tonyvel lehetne .
De ez az egész engem már nem érdekel és csak Tonyval akarok lenni ,az sem számít ,hogy sokkal idősebb nálam és nem öregszünk meg együtt ,nem számít semmi csak ,hogy mellette ébredjek fel reggel és újra mosolyogjon rám .
De ...most itt vagyok és ő ott és én nem tudom mit tegyek .-a könnyeim már belülről mardostak égették szememet és egész testem üvölteni akart .
-Hallgass a szívedre .-mosolyodott el Marie.
-De nem mond semmit.
-Akkor figyelj oda rá jobban ..-állt fel és jött oda mellém mögém mutatott ,megfordultam és apu állt ott könnyes szemekkel .
-Nem elég ,hogy a szerelmemet  ,de még a lányomat is ő veszi el tőlem .-nevette el magát és törölte le könnyeit.
-Sajnálom.-hajtottam le fejem.Olyan rossz volt őt sírni látni ,pedig gyermekként ez volt minden vágyam .
-Indulhatunk Louisianaba ?.-kérdezte komoly tekintettel .
-Ez hogy érted ?
-22 évig nem voltam az apád engedd ,hogy most a barátod legyek .-jött közelebb ,mire én felpattantam és megöleltem .
-Te mindig az apám voltál és az is maradsz .-mondtam halkan .
Másnap reggel már a reptér felé tartottunk én és apu .
Az autóban ülve eszembe jutott rengeteg kérdés ...
-Hogy érteted azt ,hogy Tony vette el tőled anyut ?.-fordultam felé .
-Anyukád ,már a jegyesem volt amikor összekeveredett azzal .-húzót egy megvető  fintort arcára .
-Van neve is .!-jelentettem ki .
-Persze Tony .-forgatta meg szemeit .
-Tudod én mindennél jobban szerelmes voltam ,de anyukádat ez cseppet sem érdekelte majd mikor terhes lett és féltette a jó hírét velem maradt .Én a lányomként szerettelek Angela ,de amikor azt mondta ,hogy nem én vagyok az apád ...bennem minden darabokra hullott .Inni kezdtem és minden dühömet rajtad vezettem le .De tudom ,hogy a lányom vagy akkor is az vagy ha nem .
-Szereted Mariet ?.-probáltam terelni a témát valami boldogabb dologra .
-Mindennél jobban .-mosolyodott el .
-Az a lényeg .-mosolyodtam el én is.
Amikor a repülőn ültünk olyan ismerős volt minden ..megint ott voltam és a felhőket bámultam nem tudva mi vár rám amikor a gép leszáll .
-Tényleg szereted őt ?.-kérdezte apu komolysággal hangjában .
-Igen.-feleltem majd hirtelen megint hányingerem lett és szédülni is kezdtem .
-Jól vagy ?.
-Nem.!-jelentettem ki .
-Hányingerem van .-tornásztam fel magam állásba és a Wc-felé vettem az irányt .
Minden olyan homályos volt ...
Beteg vagyok ?
Amikor visszaértem apu mellé azt mondta mennyek el orvoshoz  amire én csak bolintottam egyet ,de nem gondoltam komolyan .
5 nap telt el azóta ,hogy nem láttam Tonyt de egyáltalán nem féltem attól ,hogy talált valaki mást helyettem ,mert amikor kimondta "szeretlek" olyan igaznak hangzott senki más szájából nem hangzik ennyire valósnak .
-Szeretlek .-nézett rám apu fájdalmas tekintettel .
-Én is .-mosolyodtam el .
Mindig szeretni fogom mert ő az apán ..de sosem fogom azért szeretni aki.

7.rész

Annyira elcsesztem ezt a történetet amennyire csak lehet ... pedig én probáltam és olyan jól indult ...

-Várjunk csak ..mondd még egyszer ...-akadtam ki .
-22 éve szakítottunk .-mosolyodott el
-22 éves vagyok .-vágtam hülye fejet ,egyáltalán nem tudtam felfogni mi történik .
Arra gondoltam ,hogy anyu ezért hozott ide ,hogy megismerjem az apámat ...csak van egy baj én beleszerettem ebbe az emberbe..Végtelenül visszavonhatatlanul kötődöm hozzá.
-Tudom,de lehetetlen ,hogy te ...-gondolkodott el ..
-Angela én szeretlek .-nyomott egy csókot ajkaimra .-tudom ,hogy nem vagy a lányom .-mosolyodott el .
-Honnan tudod ..?..nem tudhatod biztosra .
-Felhívom anyut .-ugrottam meg hirtelen és még mielőtt Tony megakadályozhatta volna ,felhívtam és elpanaszoltam neki mindent csak némán hallgatott a telefon túloldalán ,mintha nem is lenne ott .
-Mondd el az igazat .! Az apám vagy sem ..ezért küldtél ide ?.-kérdeztem még mindig kiabálva .
-Én ...-dadogott .
-Mondd.
-Nem tudom már .-mondta halkan ,gondolom megint valami tárgyalást szakítottam félbe .
-Nem tudod ?.Akkor tudod mit ,beleszerettem Tonyba .!-mondtam dühös hangon és kinyomtam a telefont ,bennem akkor minden összeállt ...nem érdekel mi lesz nem számít szeretem Tonyit és biztos vagyok benne ,hogy nem az apám .
A napok csigalassúsággal teltek de a szívem minden nap 200 -al vert .
Amikor hozzám ért vágyat és undort éreztem magamban ...már nem tudtam mit is akarok igazán .
-Szeretsz engem ?.-kérdezte meg amikor mellette feküdtem az ágyban amiben mindig olyan biztonságtudatom van karjai közt mint sehol máshol ebben a világban .
-Igen.!-mosolyodtam el .
-Akkor így kérdezem ,szerelmes van belém ?.-tornászta fel magát ülésbe .Az éjjeli lámpa fénye féloldalt megvilágította arcát így láthattam ragyogó szemeit .
Amitől egyből tudtam a választ ...
-Igen .!-csókoltam meg .Tudtam ,hogy nem az apám olyan biztos voltam ebben minthogy a nevem Angela .
Bennem volt a tudat ,hogy ő nem lehet az ...ez teljesen kivan zárva .
Ezekkel a gondolatokkal a fejemben a tudattal ,hogy ő nem az apám ,hogy nem semmi képen sem lehet ő...örömmel adtam neki mindenemet ..magamat is .Minden érintése égette a bőrömet ,olyan volt mintha ez lenne az egyetlen dolog ..az ő érintése lenne az egyetlen amit életem végéig érezni akarok testemen .
A teljes egészemmel csak az övé akartam lenni ,senki másé ....nekem csak ő kell ,nem hagynám el ,de érte bárkit otthagynék lezuhanni a szikla szélén .A levegőt a nyögéseink váltották fel a kicsike fehér falu szobában.
Olyan apró és törékeny voltam ő pedig erős és izmos karjai pedig megfeszültek mikőzben a paplant markolta .Kijöttek a könnyeim és elmosolyodtam majd hirtelen minden olyan tökéletes lett     ,mintha egy 100 éves teher szakad volna le a vállaimról .Reggel arra ébredtem ,hogy nincs mellettem ,felakartam kelni ,hogy megnézzem hol van ,de akkor anyu rontott be az ajtón majd mögötte megjelent Tony is ....
Egyik másodpercben még boldog voltam és megjelent ő ezzel elrontva mindent .Sosincs ott amikor kéne ,sosem vitt el iskolába ...egyedül mentem vagy bebaszott egy Taxiba .Anyák napján sem volt ott soha ,de ahova nem hívtam ott mindig megjelent .
-Szedd össze a cuccaidat mész apádhoz Londonba .!-jelentette ki és toporzékolni kezdett az ajtóban .
-Nem megyek én sehova .-álltam fel magam elé fogva a takarót .
-Miért nincs rajtad semmi ?.-üvöltött .
-Semmi közöd hozzá .-feleltem mosolyogva .
-Kérdeztem valamit kisasszony .-jött oda és a hajamnál fogva kezdett el tépni ekkor láttam meg Tonyt tehetetlenül ácsorogva az ajtóba ettől olyan érzetem lett mintha azt akarná ..mennyek el .
-Engedd el -indult meg felénk .
-normális vagy ? .-szedte le rólam anyut .
-És te normális vagy ?.-kérdezte anyu sírva ...Könnyei ugy folytak mintha sosem állnának el ..nemcseppekben hanem ugy mint a vízesés .
-Az apja lehetnél .-nézett fel Tonyira .
-De nem vagyok .! -jelentette ki .
-Tudom...-motyogta anyu maga elé halkan ..
-Akkor meg mi a baj ?.-kérdeztem ...bár a választ tudtam és belülről mardosott hegyes körmeivel .
-Amikor elhagytalak .-nézett Tonyra .-azt azért tettem ,mert terhes voltam Angela apjától és nem azért mert nem szerettelek ,én sosem mondtam ,hogy nem szeretlek .-ölelte meg Tonyit .
Bennem ott és akkor állt meg minden és csak elakartam tűnni el olyan helyre ahol nem törhetnek össze még jobban...meghalni..akkor már nem bánthat senki és semmi .
-De én már nem szeretlek .-tolta el magától Tony .
-Tudom .-mosolyodott el anyu és a szemeit törölgette .
-Öltözz ,mész apádhoz .-fordult felém majd Tonyra nézett .-búcsúzz el tőle .!-jelentette ki és magunkra hagyott .
-Nem hagyom ,hogy elvigyen .-ült le mellém az ágyra .
-de elfog .-jöttek elő könnyeim ...és ez így is lett pár óra múlva már a repülőn ücsörögtem anyu mellett és bámultam az egyre sötétedő eget és tudtam minden egyes másodperc csak egyre közelebb és közelebb visz apuhoz ..oda ahol az egész életem elkezdődött és elromlott .
-Az utolsó két hetet apádnál fogod tölteni .-szólalt meg anyu , de én nem feleltem semmit ,csak bámultam tovább az ablakot ...már nem is tudom mit néztem talán csak az ablak keretet ...nem láttam azt ami a szemem előtt volt ...mert az agyam teljesen mást mutatott ,még mindig Tony karjaiban volt .
-Hányingerem van.!-jelentetem ki és felugrottam egyből a wc -felé vettem az irányt és minden kijött belőlem ami bennem volt a szitkozódásokkal együtt .Amikor végeztem és  kinyitottam a wc-ajtót anyu szemeivel találtam szembe magam .
-Ejtőernyővel kiugrok a wc-ből és visszarepülök Amerikába ...-forgattam meg szemeimet .
-Kinézem belőled .-mosolyodott el  amire csak egy fintor volt a válaszom .
Leültünk ...de bennem volt egy kérdés ami nem hagyott nyugodni ...fájdalmat akartam neki okozni legalább akkorát amekkorát ő nekem .
-Ha eddig nem voltál az anyám ,miért pont most kezded el ? .-fordultam felé komoly tekintettel ,de a válasza csak egy erős pofon volt amin  nem tudtam mást tenni csak mosolyogtam .
-Miért hozzá küldtél ?.
-Mert tudni akartam ,hogy van .-válaszolt és teljesen igaznak tűnt ...de fájt .
-Nem egy tárgy vagyok anyu ...ne kezelj ugy .Neked mindenki fontosabb nálam .
-Mert te tetted tönkre az életemet ,ha te nem vagy ,akkor még mindig vele lehetnék .-felelt ...mindig is tudtam ,hogy szívtelen de azt nem ,hogy ennyire ...vagy csak a szíve ott porosodik Tonynál ..
-Ha te nem teszed szét a lábad valaki másnak 30 percre akkor én sem leszek .!-feleltem .
-Ha szeretted volna annyira mennyire azt én teszem ,akkor nem csalod meg .-mondtam a könnyeimmel küszködve.
-Tényleg egy öregemberrel akarnál élni ?.-húzta fel a szemöldökét .
-Inkább ő mint olyan akit te választottál helyette .Szeretem őt azért aki ...és nem számít senki .
Ő csak elmosolyodott ..és az út további része csendben telt .
Személyesen vitt el apuhoz ,mert félt ,hogy megszökök kirakott a ház előtt amikor látta ,hogy apu már kint áll és ő tovább hajtott el sem köszönt csak kidobta a cuccaimat .
Nem bánt ugy velem mint a lányával ...
Ő nekem nem az anyám ...Inkább száz ellenség mint egy ilyen anya .
-Szia ,de meg nőttel .-jött oda apu .
-Hagyjuk a bevezető sablon szöveget .-nyomtam a kezébe a bőröndömet .
Bementem a házba és egyből a szobám felé indultam ,de még a lépcsőnél összeütköztem egy szőke kék szemű nővel akinek édes pocakja volt a terhesség miatt .
Bemutatkozott megtudtam .,hogy ő apu jegyese és még a nyáron összeházasodnak olyan idillinek tünt minden mintha boldog volnék ,apu pedig teljesen más lett  ,nem volt türelmem tovább hallgatni a történeteiket
-Eszek valamit .-pattantam fel apu és Marie mellől .
A  konyha tele volt mindenféle finomsággal először fagyit ettem de közben megkívántam a májkrémes kenyeret és a sajtot is ezért ettem azokat is .De még vittem ki a kanapéhoz Chipset tejet ,és találtam pár csokis sütit is ..vissza ültem közéjük ,a tv-ben éppen valami hülye sorozat ment amit anyu is szokott nézni régen ...de apu akkor utálta .
Elkezdetem enni ,de hirtelen mintha minden vissza akart volna jönni ,elkezdtem a fürdő felé rohanni ,de már nem is emlékeztem annyira ,hogy merre van nagy nehezen megtaláltam és a wc-re vetettem magam .
-Jól vagy ?.-hallottam meg Maria hangját az ajtó mögül .
-Persze biztos csak amiatt van mert túlsókat ettem össze vissza ...-feleltem miközben az arcomat mostam .
-Én is ezt szoktam csinálni .-nevette el magát Marie .
-Jó de te terhes vagy Marie  .-hallottam meg apu hangját ....

6.rész.

Sziasztok ,nagyon köszönöm a feliratkozásokat és a kommenteket is <3 imádlak titeket ...Mit szólnátok egy 16+ os részhez ?? jöhet a következő részben  ?? Ez nagyon rövid lett ...De ott kellet abbahagynom ...! :D

Amikor kimondtam "szeretlek" olyan szabadnak éreztem magam mint még soha ,egy hatalmas kő esett le a szívemről ..Olyan volt mintha évek óta magamban tartottam volna pedig csak 1 hete ismertem meg ..Erősen magához ölelt ,erős kezei közt olyan törékenynek éreztem magam ,de mégis tudtam ,hogy biztonságban vagyok .

Egész délelőtt azon gondolkodtam mi legyen most ...

Elmentem vele csónakázni hihetetlen volt ...

Etettünk kacsákat ,megtanított evezni és újra boldognak lenni .

Ebédelni elmentünk egy közeli étterembe ami elég lepukkadt volt ,de mindenki odajárt .

-Mit kérnek ?.-jött oda egy csinos vékony hölgy .

-Én zöldségsalátát vagy palacsintát .-mosolyodtam el .

-Én hamburgert !-jelentette ki Tony.

-Miért nem eszel húst ?.-kérdezte amikor elment a pincérnő.

-Vegetáriánus vagyok,egyik módszer arra ,hogy lefogyjak .-feleltem mosolyogva .

-Miért akarsz te lefogyni .?Tökéletes vagy .-húzta fel szemöldökét szokás szerint .

-.leakartam fogyni ,hogy olyan legyek mint a többi lány egy kettétörhető barbi baba .Azt akartam ,hogy én is felkeltsem a fiuk érdeklődését és azt lássam a tükörbe amilyen lenni akarok .Régebben hánytattam magam és napokig nem ettem ,csak azért mert megakartam felelni .A fiu akit szerettem elhagyott ,mert felszedtem pár kilót,azt hittem így sosem fog senki szeretni és elfogadni ..Nem vagyok tökéletes .! 

-De számomra az vagy .-nyomott egy csókot ajkaimra ,mire minden szempár ránk szegeződött .

-Kérnénk  még egy hamburgert .-kiabáltam oda a pulthoz mosolyogva .

****este********

..ott feküdtem karjai közt a tv előtt és néztük a világbajnokságot .

-Hajrá Németek .-üvöltötte 

-Hajrá Argentinok !-üvöltöttem én is .

Végig izgultunk   meccset egymás kezét szorongatva egymás ellen szurkolva .

-MESSI .!-üvöltöttem amikor megláttam a világ legjobb focistáját .

Tony pedig csak furán nézett rám ,majd kicsit mintha elszomorodott volna .

Amikor a Németek hosszabbításnál berúgták a gólt ,bennem a levegő is megállt és el sem hittem .

-Most meg mi történik ?.-értetlenkedtem 

-Lőttek egy gólt a németek ...-mosolyodott el .

A hátra lévő időben azon izgultam ,hogy egyenlítsenek ...de semmi én bíztam benne ,hogy megtudják csinálni ..még Messi is ott volt nekik és ott voltak egymásnak .

A szememben ők nyertek ,mert harcoltak az utolsó másodpercig ..!

Megláttam Messi szomorú arcát a boldogan őrjöngő németek mellet és a szívem hasadt ketté amikor Tony is éljenezni kezdet .Örültem neki ,hogy boldog ..de valahol legbelül összetörtem az Argentinok könnyei láttán .

-Sajnálom kicsim .-mosolyodott el .-majd legközelebb ők nyernek .-puszilta meg a homlokomat .

De egyáltalán nem tudtam mosolyogni ezért elkezdett csikizni .

-Neee Tony kérlek .-könyörögtem teljesen feleslegesen .-fejezd be kérlek ..-nyöszörögtem .

-Mit kapok ha abbahagyom .?.-kérdezte abbahagyva a csikizést .

-Ezt .-csókoltam meg .

majd szépen lassan simogatni kezdte oldalam és egyre lejeb  és lejeb haladt mikőzben és megszabadítottam pólójától ..de ekkor bekattant nálam valami .

-Ezt nem kéne .-fogtam meg csuklóját ami csípőmnél kalandozott . .

-Igazad van .-mosolyodott el .

Felmentünk a szobánkba vagyis az ő szobájába és bebujtunk az ágyba .

-Tony mikor hagyott el anyu téged ?.-kérdeztem kicsit félve attól ,hogy megbántom ,de kíváncsi voltam ...

-22 éve .!-jelentette ki ...

Oké várjunk csak ....

5.rész.

-------------------------------
Nem mondtam semmit pedig bocsánatot szerettem volna kérni ,de egyszerűen nem ment én csak sírni szerettem volna elbújva egy kicsike sarokban pont mint régen .
Nem akartam miatta sírni soha ,mert ha sírok valaki miatt azt nem fogom elfelejteni ....
Felrohantam a szobámba ráugrottam az ágyamra és ahogy csak tudtam üvöltve sírtam ...
Én nem is ezt akartam ,én vele akarok lenni
Miért mondok ki olyan szavakat amiket nem gondolok komolyan  és miért nem tudom ki mondani azt az egyetlen szót ,hogy "szeretlek"?.
Nem érdekelt ki haja meg ,nem számított ,hogy ott van én csak sírtam ,mert nem érdekelt semmi annyira fájt mintha egy tört forgatnának a szívemben .
A saját szavaim visszhangoztak a fejemben ,nem hagytak békén .
Tony nem jött , nem is bántam de rosszul esett ,mert akartam látni ,mert akartam őt ölelni .
Megcsörrent  a telefonom anyu keresett ,hozzá volt most a legkevesebb kedvem ,letöröltem  a könnyeimet nagy erőt vettem magamon és felvettem a telefont.
-Szia kincsem .-köszönt ismét sietősen
-Miért nem mondtad el ?.-kérdeztem teljesen nyugodt hangon .
-Mire gondolsz ?.
-Tudod te .! Elmondhattad volna ,hogy Tonyval együtt voltál .-sírtam el magam .
-Sajnálom kincsem ,nem gondoltam ezt olyan fontosnak ,hogy tudd ..
-Miért annyit sem érdemel meg ,hogy beszélj róla ...?.-emeltem fel a hangom
-Hogyan szakítottál vele ?.-kérdeztem ,de a választ már tudtam.
-Azt mondtam neki ,hogy felejtsünk el mindent ,és tegyünk ugy mintha ez az egész meg sem történt volna ,mert én valaki mást szerettem .-mesélte érzelem mentes hangon ,bennem a levegő is megállt ,nem erre a válaszra számítottam .Én is ezeket mondtam neki ,nem vagyok különb mint anyu ....
Pontosan olyan vagyok mint az aki sosem akartam lenni .
Kinyomtam a telefont és egyből indultam megkeresni Tony-t .
A szabályában kerestem először de ott nem volt ,a konyhában sem találtam ,felkutattam a ház minden apró szegletét ,de sehol sem találtam .Kinéztem és a kocsi nem volt sehol pedig mindig itt szokott állni a fekete Range Rovere .
Mindig elakarok futni az elöl amitől félek ...
Azt látom ,hogy nem igaz ami igazi .
Mindenhol kerestem ,mert nem akartam elfutni végre egyszer szembe akartam nézni azzal amitől félek .
Nem lehet olyan nehéz kimondani azt az egyetlen átkozott szócskát ami képes lenne lerombolni egy egész világot ...de miért nem tudom megtenni ? csak ki kell mondanom és kész .!
Órákig nem jött haza azt sem tudtam merre van,fel s alá járkáltam a bejárati ajtó előtt ...de semmi .
Este sem jött haza elindultam megkeresni körbenéztem a környéken és megkérdeztem embereket ,de a nem mentem vele sokra sőt semmire .
-Legyen szíves ,maga ismeri Tony Starkot ?.-állítottam meg egy 30 körüli férfit aki éppen a horgászbottal bajlódott a tó partján .
-Valamelyik kocsmában lesz .!-jelentette ki még mindig a bottal játszadozva .
-Ezt ,hogy érti ?.-huztam fel a szemöldököm bár ezt ő nem látta mert nem vetett rám egyetlen egy pillantást sem ,a bot lefoglalta minden figyelmét .
-Tony alkoholista ,és maga meg jobban tenné ha nem állna szóba ilyenekkel .-nézett rám komoly tekintettel .
Nem tudtam felfogni a szavait ...
Idegesen és csalódottan mentem haza  leültem a kanapéra és ott váram rá ..de semmi hajnali kettőkor  az álmosság elnyomott .
-Annyira sajnálom.!-hallottam meg Tony fáradt fájdalommal teli hangját miközben megsimította az arcomat .

Pislogtam párat és kinyitottam a szemem ott guggolt előttem véres arccal és teli sebhelyekkel .
-Tony ?.-kérdeztem hitetlenkedve .Annyira örültem ,hogy itt van és láthatom .
-Felálltam és üvölteni szerettem volna vele ,de nem ment miden egyes rossz szó amit ki szerettem volna mondani elszállt amikor könnyektől   ragyogó szemébe néztem.
Erősen magamhoz öleltem , pedig pofont érdemelt volna ...
-Már azt hittem valami bajod lett .-súgtam  vállába .
.-Sajnálom -nyomott egy puszit arcomra és eltolt magától ,mélyen a szemembe nézett ....
-Tényleg nagyon sajnálom -fogta meg mindkét csuklómat .Éreztem ,hogy itt az alkalom ..most kell kimondanom .De megelőzött ...
-Tudom ,hogy messze vagyok a tökéletestől .Nem ígérem meg ,hogy valóra válnak mellettem az álmaid  és a csillagokat sem fogom neked lehozni .Néha amikor dühös vagyok mondok olyanokat amiket nem gondolok komolyan .Nem gondoltam volna ,hogy valaha újra szerethetek ..-csúsztatta kezét csuklómról a kezembe .
-azt pedig végképp nem ,hogy téged -mosolyodott el .
Ahogy befejezte minden gondolkodás nélkül csókoltam meg ...és minden amit mondat elszállt .
Minden egyes szó "felejtsük el " valahogy elvesztette   jelentőséget ...mintha ki sem mondtam volna .
Olyan könnyűnek tűnt minden és ahogy csókolt a fellegekben éreztem magam ...
Sosem hagynám el őt senkiért és semmiért és nem fogom őt itt hagyni ...mint ahogy anyu tette vele.
Úgy éreztem mintha a kezemen lévő bilincs lehullana és kalitkám ajtaja kitárulna ...
a szívem újra dobogni kezdene és már a mosolygás sem tűnt olyan nehéznek .
Belemosolyogtam a csókba amitől ő is elmosolyodott erős karjaival simogatta hátamat a póló alatt amitől a hideg futkosott végig testemen ....
-Szeretlek .-nyögtem ki végre .!